Biobankot szeretnél létrehozni? Az alábbiakban megosztunk hét fontos kérdést, amit fel kell tennünk magunknak, mielőtt belecsapunk.
1. Miért szeretném a biobankot?
Biobank létrehozása nemes, de különösen komplex és kihívásokkal teli feladat, akkor is, hogyha már egy meglévő infrastruktúra a rendelkezésünkre áll hozzá. A klasszikus értelemben vett, azaz a kutatástámogató biobankolás non-profit tevékenység, elhivatottságot igénylő alkotómunka, amely elsősorban nem az alapítók saját kutatásait, hanem partnereik, vagy akár teljesen független kutatók tudományos munkásságát hivatott támogatni. Érdemes átgondolni, hogy azon a területen, ahol létrehoznánk a biobankot, valóban ösztönzőleg hathat-e a jelenleg folyó kutatásokra, felpezsdíti-e a kutatói közösséget, vagy vannak-e olyan gyakorlati alkalmazási területek, akár ipari szereplők a láthatáron, amelyek számára érdekes lehet az újonnan induló biobanki minta-és adatgyűjtemény.
2. Milyen típusú mintákat és adattárat szeretnék létrehozni?
A biobank szakembereknek folyamatosan követniük kell a horizonton megjelenő és feltörekvő tudományos trendeket. Határozott elképzeléseiknek kell lenniük arról, hogy az adott minta-és adatállomány felhasználhatóságát tekintve milyen eljárások, milyen típusú analízisek fogják uralni a jövő kutatásait. A biobankban őrzött minták jól megválasztott állapota/frakciója, vagy a meta-adatok struktúrája, formátuma döntő fontosságú lehet a biobank későbbi fenntartható működtetésében, egyszerűen szólva a biobank népszerűségében a kutatók körében. A biobank profiljához szorosan kapcsolódó tudományterület alapján érdemes naprakésznek lenni a nívós metodikai publikációk terén, a biobanki adatbázis-kezelő szoftver választásánál át kell gondolni az adatérzékenység különböző szintjeit és adat-transzfer és adatmegosztás különböző lehetőségeit.
3. Rendelkezésre áll már ezzel a profillal, küldetéssel rendelkező biobank?
Elsőnek lenni valamiben mindig rendkívül motiváló, legyen az esetünkben például egy új mintatípus, frakció, faj, vagy akár adatok különleges kombinációja. Azonban fontos, hogy a biobank rendelkezzen egy jól körülhatárolt profillal, jól definiálható és nem redundáns célokkal azon kívül is, hogy regionális, vagy világelső valamiben. Érdeklődő kutatók hiányában a létrehozott minta, vagy adatgyűjtemény “csak” egy múzeum marad. Hogyha viszont olyan biobankot hozunk létre, amelyből már van egy nagyon hasonló, vagy akár ugyanazon profillal, vagy célokkal létrehozott a közelünkben, akkor kompetíciót idézhetünk elő, amely hátráltathatja törekvéseinket, gyengítheti a közösség összekovácsoló erejét. Ez esetben érdemes azt is átgondolni, hogyan tudunk esetleg kapcsolódni ehhez a biobankhoz, például harmonizált munkafolyamatokkal, vagy közös kommunikációs stratégia kialakítása által.
4. Milyen engedélyekre lesz szükségem?
Magyarországon a biobankok létesítésének szabályairól a 2008. évi XXI. törvény és kapcsolódóan a 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet irányadó. Ezek alapján a biobankban tárolt minták és adatok humángenetikai vizsgálati célokat szolgálnak és maga a biobank pedig humángenetikai vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató intézménynek minősül, amelyet a Nemzeti Népegészségügyi Központtal kell engedélyeztetni. Ez napjainkban már ódivatú megközelítésnek számít, hiszen a világ biobankjainak nagy része már régóta nem (csak) humángenetikai mintákat őriz a lehető-legváltozatosabb felhasználási céllal. Többféle, a fentitől eltérő engedélyeztetési útvonalra léphetünk hazánkban is, hogyha más típusú biobanki törekvéseik vannak, vagy például ha nem humán, vagy nem genetikai mintákat szeretnénk tárolni. Azonban fontos, hogy igazodjunk a biobank-specifikus törvényben foglalt minta-és adatvédelmi/adatkezelési, valamint minőségbiztosítási követelményekhez és mindig tekintsük elsődlegesnek a biobank számára mintát, vagy adatot adományozók jogait. A különböző típusú biológiai mintákkal és kemikáliákkal történő biztonságos munkavégzést garantáló környezet kialakítása és az ezekre vonatkozó nemzetközi ajánlások és hazai jogszabályok betartása természetesen elengedhetetlen.
5. Köteles vagyok-e a mintákat és/vagy adatokat mások számára is hozzáférhetővé tenni?
Az előző pontban említett törvényi szabályozás keretein belül nem feltétlenül, azonban abban az értelemben, amelyet a modern biobankolás jelent, ez a helyes és etikus gyakorlat. Aki biobank létesítésére készül, annak rendelkeznie kell egyfajta altruista szemlélettel, a saját érdeklődését, a saját kutatási céljait háttérbe kell szorítania annak érdekében, hogy mások, akár a távoli jövő kutatói számára legyenek elérhetőek a biobankban őrzött minták és adatok. E sorok szerzője mindenkit arra biztat, akik biobank létesítésben gondolkodnak, netán azon dolgoznak, hogy egy régebben indult projekt-alapú gyűjteményt biobanki gyűjteménnyé alakítsanak át, hogy csatlakozzanak nemzetközi szervezetekhez, kapcsolódjanak hazai, vagy nemzetközi partner biobankokhoz. Ezáltal egy jóval szélesebb körben gyűjtött, nagyobb volumenű közösen gondozott minta-és adattárhoz kaphatnak hozzáférést az arra érdemes kutatások.
6. Milyen alapítási költségekre számíthatok?
Egy induló biobank életében természetesen fontos a költségvetési terv készítése, amelyet érdemes több fázisosra tervezni, több alternatívával. Az első fázis oroszlánrésze az infrastruktúra-tervezés és a mintavételi/mintafeldolgozási fogyóeszközök kalkulációja és a céljainknak megfelelő biobanki információkezelő szoftver kiválasztása. Ezek mindegyike jelentős indulási tőkét igényel és érdemes az alapítástól számított első két-három évet is az indulási szakaszra tervezni. Számos opció áll rendelkezésre a külső és belső infrastruktúrát, eszközöket tekintve és az elmúlt időszakban ugrásszerű fejlődés figyelhető meg a biobanki technológiai fejlesztések piacán, ezért érdemes piackutatást végezni a nagyvilágban. A szoftverek palettáján az ingyenes felhőalapú verzióktól, a havidíjért license-elhetőeken át a komplex, multimoduláris csomagokon keresztül szintén nagyon sokféle opció elérhető, ezek legtöbbjéhez ingyenes demo verziókat kínálnak. A második fázistól kezdve pedig jelentős személyi és adminisztratív ráfordítással is számolni kell, hiszen a fenntarthatóság teljeskörű minőségbiztosítást, aduitokat és akkreditáció(kat) is igényel. A szakemberek szerint a fenntartható biobankolás az igazi kihívás, nem is annyira az alapítás.
+7. Mi történik a biobankkal, hogyha esetleg távozom?
Az újonnan alapított biobankunk felé anyai/atyai érzések köthetnek, hiszen ahogyan már említettük, egy különösen komplex és kihívásokkal teli rögös út bejárásába vágtuk a fejszénket. A biobank “örökség”, amit az utókornak hagyunk, hiszen a jövő generációinak egészségét, életkörülményeit hivatottak jobbá tenni. Hozhatja az élet úgy, hogy nem mi fogjuk működtetni a biobankot, amit létrehoztunk, ezért fontos, hogy ne vegyük félvállról az utóéletét. A jól megválasztott és a gyakorlatias szemmel kialakított, akár személyre szabható biobanki információkezelő szoftver nagyon fontos a fenntarthatóság szempontjából. Említettük már, hogy legyünk naprakészek a tudományos trendekben és a technológiai vívmányokban, tervezzük bővíthetőre a biobankunk kapacitását. Érdemes stratégiai, vagy akár üzleti tervet készíteni, amelyben megfogalmazzuk azokat a lépéseket, amelyek vonzóvá teszik a biobankot pályázati finanszírozók és ipari szereplők számára. Ezen kívül folyamatos, átlátható kommunikációt kell folytatnunk a publikum felé, amellyel hitelessé tesszük a biobankot, mint a társadalmi felelősségvállalás egyik legfontosabb színterét.
