A Parkinson-kór a központi idegrendszer egyik legelterjedtebb degeneratív betegsége, melyben agyi idegsejtek pusztulnak el. Ezek az idegsejtek felelősek az agyalapi mirigy dopamin termeléséért, vagyis hozzájárulnak az egyensúly és a mozgás szabályozásához. A Parkinson-kórt nem lehet teljesen gyógyítani, azonban az időben elkezdett kezelés lehetővé teszi a tünetek csökkentését és az érintettek állapotának javítását, szinten tartását. Így a korai felismerés nagyon fontos a sikeres kezelési lehetőségek szempontjából.
Mindennapjaink új technológiája a betegség diagnosztizálásában
Az okosóráinkba beépített mozgásérzékelők segítségével már nem csak mindennapi rutinjainkat – kézmosás, alvás, fizikai aktivitás – vagyunk képesek nyomon követni. Az új technológia által gyűjtött adatok elemzése lehetőséget teremt egyes betegségeink korai felismerésére is. Különösen fontos ez olyan betegségek esetében, melyeket hosszú látens fázis előz meg. A Parkinson-kór is ilyen elhúzódó egészségi probléma.
Kapcsolódó: A technológiai fejlődés jótékony hatása az egészségügy és a biobankolás egyre szorosabbá váló kapcsolatára
A Parkinson-kór tünetei között említhetjük a remegést, a lelassult mozgásokat, a végtagok merevségét, és az egyensúlyi problémákat. A tünetek kezdetben alig észrevehetőek, és lassan fejlődnek ki. Ahogy a betegség előrehalad, a tünetek súlyosabbá válnak és szélesebb körű hatást gyakorolnak.
A Parkinson-kóros betegek esetében a tünetek észlelésekor a dopamintermelő sejtek 50-80%-a már elpusztult, így különösen megnő a korai felismerés jelentősége, még évekkel a tünetek megjelenése előtt.
A Cardiffi Egyetem kutatói a UK Biobank által rendelkezésre bocsátott adatokat elemezték. A viselhető mozgáskövető eszközök adatainak elemzése során kimutatták, hogy a kór és a nappali mozgás csökkenése között szoros összefüggés van. Ez pedig akár hét évre előre is jelezheti a Parkinson-kór kialakulását.
„Az okosórák adataihoz egyszerűen és költséghatékonyan férhetünk hozzá. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy potenciálisan azonosítsuk a Parkinson-kór nagyon korai stádiumában lévő embereket. Ez pedig segíthet a klinikai vizsgálatokba való toborzásban, valamint abban, hogy a betegek korábban kaphassanak kezelést” – nyilatkozta Cynthia Sandor, PhD a Cardiffi Egyetem kutatója.
A tanulmány részleteit a Nature Medicine1 című szaklapban publikálták.
Új biomarker a Parkinson-kór kutatásban
A kutatók gépi tanulás segítségével elemezték a speciális okosórák giroszkóp adatait. A diagnosztizált tünetek jelentkezése előtt visszamenőleg hét évvel már egyértelműen kimutatható volt a csökkenő gyorsulási profil, összehasonlítva az életkorukban és nemükben megfelelő egészséges kontrollszemélyek adataival. A mozgásváltozásra utaló adatok meghatározóbbnak bizonyultak, mint más kockázati tényezők – életmód, genetika, vérkémia.
„Ez arra utal, hogy a jelenség betegségspecifikus, és felhasználható a Parkinson-kórban szenvedő betegek korai azonosítására” – írják.
A giroszkóppal ellátott okosórák jelentős változást hozhatnak a Parkinson betegség kutatásában és a betegek ellátásában. Pontosabbá válhat a kór kialakulásának előrejelzése. Nagyobb eséllyel hamarabb megkezdődhet az állapotmegőrző kezelés, az életmódbeli változások pedig lehetővé teszik a betegek számára, hogy élvezzék az életüket, és javuljon a hangulatuk és az életminőségük.