Az egyik leginkább elgondolkodtató kérdés, amelyet e sorok szerzője valaha kapott laikus érdeklődőtől – egy világjáró festőművész volt az illető -, a klímaváltozás és a biobankok kapcsolatát firtatta. A rengeteg jövőbemutató és nagyszabású törekvésen kívül, amelyekről beszélgettünk, eszébe jutott megkérdezni, hogy a biobankolás hogyan tud gátat vetni az óceánok riasztó mértékű vízszint-emelkedésének, azaz a tágabb képet tekintve az éghajlatváltozásnak. Volt néhány (kevésbé magabiztos, főként Archaea baktériumok és mikrobiális konzorciumok megőrzésén alapuló) válasz a tarsolyomban, majd utána-olvasva a témának úgy gondoltuk, fontos szentelni neki egy írást a Biobank Portálon is.
A klímaváltozás olyan sürgető globális probléma, amely életünk minden területét érinti. A NASA legutóbbi, 2022-es mérései szerint 101 milliméternyi tengerszint-emelkedést lehetett tapasztalni az 1993-as mérésekhez képest, amely rendkívül dramatikus adat. Miközben nagy figyelmet kapnak a zöld megoldásokat felvonultató multinacionális ipari vállalatok, vagy akár egész ágazatok, vannak olyan szereplők is, amelyek jelentősen hozzájárulnak a környezeti fenntarthatósághoz, de a háttérben maradnak: a biobankok, amelyek az éghajlatváltozás elleni küzdelem meg nem énekelt hőseivé váltak az elmúlt néhány év során.
Környezeti fenntarthatóság és biobankok
I. A redundáns vizsgálatok szükségességének csökkentése
A biobankok egyik jelentős hozzájárulása a környezeti fenntarthatósághoz a redundáns vizsgálatok csökkentésében rejlik. A biológiai minták későbbi felhasználásra történő megőrzésével a biobankok kiküszöbölik, hogy a kutatóknak folyamatosan új mintákat kelljen gyűjteniük, ami gyakran erőforrás-igényes és környezetkárosító eljárásokkal jár. Ráadásul a prospektív, azaz újonnan gyűjtött minták analizálása során sokszor egyszerűen nem lehetséges akkora elemszámmal dolgozni egy-egy kutatás (főként akadémiai elrendezésben) során, amely megfelelő mértékű statisztikai erőt biztosítana a különbségek feltárásához. Így ezekben az esetekben gyakran újabb-és-újabb, redundáns kísérletekre, vagy akár teljes projektek megismétlésére van szüksége a kutatóknak, míg egy nagy elemszámú és jó minőségű biobanki mintaállománnyal előre ki tudnak alakítani statisztikailag is robosztus erejű munkaterveket, amely jelentősen csökkenti egy laboratórium ökológiai lábnyomát (nem beszélve az állatkísérletek számának csökkentéséről, vagy akár teljes helyettesítésükről).
II. Energiahatékony mintakezelés és tárolás
A modern biobankok prioritásként kezelik az energiahatékony mintafeldolgozású és tárolási módszereket, például a fejlett krioprezerválási technikákat és az automatizált tárolórendszereket. Ezek a technológiák nemcsak a minták integritását őrzik meg, hanem az energiafogyasztást is minimalizálják, végső soron csökkentve a biobankok karbonlábnyomát, azaz azt a mutatót, hogy életciklusuk során mennyi üvegházhatású gázt juttatnak a levegőbe. A 2022-es energiaválságot követően a biobankok összefogtak és közös erővel megvizsgálták, majd módszereket dolgoztak ki a klasszikus CO2 hűtőközeggel működő fagyasztók energiahatékonyságának növelésére, amellyel természetesen nemcsak pénzt tudtak spórolni, hanem a környezetért is rengeteget tettek. Valamint, ugrásszerűen emelkedik a folyékony nitrogén hűtőközeggel működő tárolórendszerek száma, egyre több kisebb méretű modell kerül piacra a kisebb mintamennyiséggel, vagy éppen alacsonyabb költségvetéssel dolgozó biobankok számára is, hogy minél többen tudjanak váltani erre a rendkívül klímabarát megoldásra. Aki pedig tud, próbál geotermikus energiát használni-így tett az Izlandi Egyetemen működő Nordic Biobank is-vagy eleve olyan helyen létesül, ahol nem szükséges folyamatos hűtés, mint például a Svalbard Seed Vault a norvégiai Spitzbergákon.
III. A biológiai hulladékok minimalizálása
A biobankok elkötelezettek a biológiai minták hosszú távú jó minőségű megőrzése mellett. Ez az elkötelezettség biztosítja, hogy az értékes biológiai anyagok ne bomoljanak le és ne váljanak hulladékká. Ráadásul a megőrzés mellett talán még fontosabb feladatuk az, hogy a mintákat ne csak halmozzák és tárolják, mint egy múzeumban, hanem minél többet kiadjanak kutatási célokra, amely által hozzájárulnak a fenntartható kutatási gyakorlathoz is. A nagymennyiségű és soha fel nem használt mintát ugyanis egyszer meg kell majd semmisíteni, amely szintén komoly energia-ráfordítást és karbon-lábnyomot hagyna maga után. Ezért a biobankok kulcsfontosságú szerepet játszanak a fenntartható erőforrás-gazdálkodásban is, beleértve a felelős hulladékgazdálkodást is.
IV. A kapcsolódó adatok ereje
Egy vendégszerzőnket idézzük ezzel az alcímmel, amely rendkívül találóan megvilágítja a biobankok egy további, sokszor elfeledett áldásos hatását. Ma már exponenciálisan nő azoknak az áttörő tudományos eredményeket közlő tanulmányoknak a száma, amelyek kizárólag adatokat kértek ki a biobankokból és így energiaigényes laboratóriumi munkát egyáltalán nem igényeltek. Nem beszélve ezen tanulmányok globális jelentőségéről, a harmonizáltan és jó minőségben gyűjtött adatok megosztása és integrálása egymás adatbázisaival hatalmas léptékű, országokon és kontinenseken átívelő erejű kutatási eredményeket produkálhat, ezáltal világszinten érződnek a fent említett I-III. pontok hatásai. 2023-ban már szinte néhány hetente lát napvilágot egy-egy nagyszabású tanulmány, amelyet például a UK Biobank segítségével, vagy több ország biobankjainak összefogásával valósítottak meg, gyakran csak az adatbázisokat, vagy azoknak egy részét elemezve. Ezeknek a kutatásoknak a hatásai nemsokára már a mindennapi életünk során, illetve a betegellátás gyakorlatában is érezhetőek lesznek.
Kapcsolódó: Digitális biobank? Igen.
+1. “Noé Bárkája” projektek
Ha már tengerszint-emelkedés és világvége hangulat, azért ne feledkezzünk meg a biodiverzitás-és fajvédelmi biobankokról sem, amelyek esetleges környezeti katasztrófák esetében, vagy például a tengerek elől menekülvén új, magaslati élőhelyünkön segítenek majd újra benépesíteni környezetünket. A teljesség igénye nélkül említenénk a San Diego Frozen Zoo®-t, a nemrég alakult Afrikai Biodiverzitás Biobank Hálózatot, a kanadai Biodiverzitás Biobankot, vagy akár átfogó projekteket, mint amilyen a CryoArks Hálózat, vagy a Darwin Tree of Life.
Kapcsolódó: Biobanki eljárás segíthet a jövő korallzátonyainak megmentésében
