Ha azt mondom “Biobank” a legtöbben egy hatalmas, biológiai mintákkal tömött ultrafagyasztót képzelnek el. Van, aki még a robotkarokat is látja lelki szemei előtt, amely a mintákat mozgatja. Azt már kevesen tudják, hogy ezekhez a mintákhoz még különböző adatok is társulnak, amelyek tovább növelik a biológiai minta értékét. A biobank alatt tulajdonképpen a biológiai minták és a kapcsolódó, adatbázisba rendezett adatok együttesét értjük.
De mi is az a kapcsolódó adat a biobanki minták esetében?
A hivatalos definíció szerint „a biológiai mintákkal kapcsolatos bármely információ, beleértve, de nem kizárólagosan a kutatási, fenotípusos, klinikai, epidemiológiai és eljárási adatokat is” (Biotechnology-Biobanking-General requirements for biobanking INTERNATIONAL STANDARD, ISO 20378). Azt, hogy mi kerül ebbe az adatbázisba a biobankot létrehozó személy határozza meg. Ha a mintagyűjtemény egy bizonyos betegségre fókuszál, akkor biztosan tartalmaz az adatsor a betegség kapcsán releváns adatokat, kórlefolyásról adatot. Azonban sok esetben a kapcsolódó adatként életmóddal, egészségi állapottal kapcsolatos adatokat rögzítenek a biobankárok.
Amikor a kapcsolódó adatoké a főszerep, robusztus, reprezentatív mintát kapunk
A kutatók a mintákon túl a kapcsolódó adatokat is felhasználják, amikor a vizsgálati kérdésükre keresik a választ. De az is előfordul, hogy a vizsgálati kérdés egyáltalán nem indokolja, hogy a mintákból nyert adatokat is felhasználják, elegendő a kapcsolódó adat elemzése. Így történt ez akkor is, amikor a São Paulo-i Egyetem és az Imperial College of London kutatói összefogtak és arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon az ultra-feldolgozott ételek fogyasztása összefüggésben áll-e az elhízással. A vizsgálati kérdés megfejtéséhez a UK Biobank adatbázisát használták, amelyben a kutatás megkezdésekor 502 536 felnőtt résztvevő adatai szerepeltek, melyből 22 659 résztvevő felelt meg a beválasztási és kizárási kritériumoknak. A kutatók antropometrai adatokat (testsúly, testmagasság, derék körfogat, testzsír százalék), és életmóddal kapcsolatos adatokat (étkezés, fizikai aktivitás, alvás, dohányzás) használtak fel. Egy ilyen hatalmas, robosztus és reprezentatív felnőtt populáció adatait tartalmazó minőségbiztosított adatbázison elvégzett elemzés elég nagy bizonyítóerővel bír ahhoz, hogy a kapott eredményekről tudjuk, másokon is alkalmazható az összefüggés. Ez a statisztikusok álma. 🙂
Bár a jelen bejegyzés témájához nem kapcsolódik szorosan, de senkit sem szeretnék kétségek között hagyni. A fent említett közlemény alapján minél több ultra-feldolgozott élelmiszert fogyasztunk annál nagyobb az esélyünk a hízásra, elhízásra.
